A papír mindent elbír. A monitor is. De sajnos nem egyszer fordul elő, hogy csak egy csarnok elkészülte és berendezése után derülnek ki a belső logisztikai folyamatokat illető erős kihívások. Szabad szemmel látható forgalmi dugók alakulnak ki kereszteződésekben, hosszú várakozó sorok kígyóznak le- és felrakodásra várva, bizonyos kihasználatlan útszakaszok pedig panganak az ürességtől. Ilyenkor következik az egyes szűk keresztmetszetek egymás utáni eltolása. Hiszen mind tudjuk: a szűk keresztmetszet olyan, mint az energia: nem vész el, csak átalakul. A termelési terület elrendezése ekkor már csak komoly költségek bevonásával lehetséges.
Még építkezés előtt célszerű ellenőrizni, hogy a logisztika működőképes-e az adott elrendezéssel. Igen, megterveztük, de egy komplex rendszer számos gyártási folyamattal, véletlen tényezőkkel terhelve sok esetben már egy tapasztalt mérnök számára sem átlátható.
Gyártás-szimulációval megelőzhetjük a félresikerült tervezésből fakadó kellemetlen helyzeteket. Na, de miként lehet megmondani, hogy jó-e a terv, vagy sem? Hát építsük fel a csarnokot, tegyük bele a gépeket, szállítóeszközöket, dolgozókat, alkossuk meg a működési szabályokat, a gyártási folyamatokat. Nem, nem igaziból. Építsük meg a leendő valóság digitális modelljét, másolatát. Azzal büntetlenül kísérletezhetünk, számtalan szimulációs tesztet futtathatunk. Míg élesben egy komplex rendszer hibáit javítgatva a beavatkozások folyamatosan kockázatot jelentenek a célul kitűzött minőségre és kihozatalra, addig egy számítógépes szimulációval nem csak ellenőrizni tudjuk egy adott megoldás, koncepció helyességét, hanem új, első ránézésre akár elvetendő gyár-elrendezések vizsgálatát is el tudjuk végezni komolyabb költségek nélkül.
Az elrendezés megalkotása nem csak a gyártóegységek és a közlekedési folyosók kisakkozásáról szól. A gyártási folyamatok előzetes ismerete elengedhetetlen a közlekedési hálózat kialakítása szempontjából. A forgalmi irányok (esetleg azok hiánya), az utak szélessége, a járművek navigálási és pozícionálási technológiája, a kereszteződések áteresztési logikája, a rakodási, töltési és parkolási pozíciók elhelyezkedése mind együttvéve olyan bonyolult struktúrát és annyi variációt képes alkotni, hogy előzetes szimuláció nélkül sok esetben felelősen nem vállalható a rendszer problémamentes, folyamatos működtetése.
Raktározási feladatok esetében a gyártási folyamatokhoz hasonló logisztikai gondok merülnek fel, a komplexitás itt is magas, tehát célszerű ugyanúgy szimulációs elemzést végezni a tervezett elrendezéssel és várható szállítási folyamatokkal. A szimuláció feltárja a szűk keresztmetszeteket az utak és kereszteződések tekintetében, a járművek kihasználtságát, a feltartás miatti várakozási időket és még számos, az adott egyedi folyamatot leíró specifikus statisztikát.
Ne jussunk el a címben szereplő kérdésig! A termelési/logisztikai területek elemzése az EPIC InnoLabs Kft. fő tevékenységei közé tartozik, minden érdeklődő irányában nyitott a beszélgetésre, a probléma-megoldásra.
A cikket írta: Vén Zoltán