Blog

Gyártócégeknél a mérnökök sok esetben gondolják úgy, hogy ismerik az egyes gyártási műveleteket, azok időigényét, egymástól való függését, és ezek ismeretében jól meg tudják tervezni a teljes termelést. Ám ekkor kapcsolódik be történetünkbe az emberi tényező az operátorok személyében, mint egy új, fontos paraméter a képletben.

Minden jól megterveztünk, ugyan mi baj történhet?

Az első, legalapvetőbb eltérés ember és gép (és így a terv és a valóság) között, hogy utóbbi nem képes mindig ugyanolyan sebességgel, erővel, pontossággal dolgozni, idővel fárad, dekoncentrált lesz. Így a tervek szerinti fix normaidő a legtöbb esetben ingadozást mutat, ami az egymást követő feladatok esetében azt okozhatja, hogy a munkaállomásokon nem optimalizált pufferméretek mellett dolgozók várakoznak egymásra, visszatorlasztás miatt nem tudják továbbadni a munkadarabot.

Vannak alacsonyabb, magasabb munkatársak, más a lépéshosszuk, eltérő sebességgel közlekednek a termelési területen. Az eltérő erőnlét, például kézi rakodás esetén szintén okozhat időkülönbséget. Sok esetben az is befolyásolja az adott nap kihozatalát, hogy az éppen beosztott kolléga milyen alap-munkamorállal rendelkezik.

A több néha kevesebb.

A másik eltérés a technológiai fegyelem be nem tartásából fakad. Az ember (érthető módon) törekszik az energia-minimumra. Vegyünk egy egyszerű példát, a szállítási feladatokat! Lehet, hogy előírásszerűen az operátor adott munkadarabból csak egyet szállíthat, de megesik, hogy felülbírálja ezt, és két-három munkadarabbal sétál egyszerre, mivel úgy kevesebbet kell fordulnia. Ez a fajta fegyelmezetlenség rosszabb esetben kihozatalbéli, vagy minőségi problémákat is okozhat. A jobbik eset az, ha emeli a produktivitást, ám ekkor is vezethet felesleges beruházásokhoz: ha a WIP eloszlása megváltozik az egyes pufferekben, az könnyen festhet fals képet a pufferek szükséges kapacitásáról.

Jó, de akkor mit csináljak?

Szimuláció segítségével becsülhető az ingadozó ciklusidők és a fegyelmezetlenség gyártásra gyakorolt pontos hatása. A napi szintű gyártást modellezve első körben szinte minden esetben kiderül, hogy az idealizált terv és a valóság között komoly eltérés látható. A lényeg itt következik: az összehasonlítás során lépésenként megállapítható a különbség, akár ingadozó ciklusidőkről, akár a technológiai fegyelem hiányáról, akár az elméletileg állandóan rendelkezésre álló alapanyag rendszeres hiányáról van szó. Ezen különbségek mentén a modell korrigálható, hogy a valós működési mód szerint fusson a szimuláció, így megmutatva a szűk keresztmetszeteket. Ezek után lehetővé válik a gyártási folyamatunk újragondolása, és a korrekciók szimulációval történő ellenőrzése: praktikus a folyamatok gyakorlatba ültetése előtt a modellen tesztelni a változtatásokat.

Az operátori feladatok modellezése az EPIC InnoLabs Kft. fő tevékenységei közé tartozik, minden érdeklődő irányában nyitott a beszélgetésre, a probléma-megoldásra.