Ipar 4.0 – Ki hol tart?

Az ipari digitalizáció gyökeresen átalakítja a vállalatok belső működését, üzleti modelljét és alapvető változásokat indít el a gazdaságban.

Nick Gábor, Szaller Ádám

Az Ipar 4.0 definícióinak középpontjában az info-kommunikációs technológiák, az ipari automatizálás és ezek összefonódása áll, amely új termékek, szolgáltatások piacra kerülését szolgálja, és ennek hatására új üzleti modellek, gyártási módszerek jelennek meg.

Az ember központi szerepe mellett az Ipar 4.0-át a horizontális, valamint a vertikális integrációval, és az okos termékek kifejezésekkel lehet meghatározni, melyben:

  • a horizontális integráció azt jelenti, hogy a központban található okos gyár minden egyes folyamatát önállóan hajtja végre, és ezek a folyamatok kihatással vannak a vállalat beszállítóira, partnereire;
  • vertikális integráció pedig akkor valósul meg, amikor a gyáron belül az alkalmazottak, a számítógépek, a gyártóberendezések összekötve, automatikusan kommunikálnak egymással, és ezek az interakciók nemcsak a valós világban vannak meg, hanem a virtuális valóságban, az egész rendszerről készített modellben is léteznek.
  • az okos termékek kiemelt ismérve, hogy nem csak a gyártási, hanem a használati életciklusokról is gyűjtenek adatokat, melyek gyártói hasznosítása kívánatos.

A negyedik ipari forradalom előzményei

A manufakturális időszakban nagyon sokfajta termék létezett a piacon, egy asztalos például szabványok hiányában sokféle, személyre szabott terméket állított elő. Ennek ellenkezője, amikor Henry Ford optimalizálta a gyártási környezetet, miközben egyre redukálódott a terméktípusok száma. (Ford híres mondása: „Akármelyik vevő akármilyen színű autót vehet addig, amíg a választott színe a fekete.”)

Mára ez ismét megváltozott: a saját, személyes igényeinket kielégítő terméket szeretnénk vásárolni. Mindezzel párhuzamosan számtalan olyan új dilemmával szembesülünk, mint például, az adatok rendkívüli módon történő szaporodása, alkalmanként illetéktelen vagy jogtalan felhasználása – de ugyanígy dilemma a globális és lokális értékek ellentmondása is. A kihívások, kezelendő problémák között felmerül az automatizálás, robotok használata miatt kialakuló munkanélküliség, vagy a vállalatok közötti kooperáció és versenyhelyzet között feszülő dilemma. Az ipari vállalatok fő problémája eközben a termelékenység és a versenyképesség fokozása: a közgazdászok által felvetett kérdésekre a digitalizáció, az Ipar 4.0-ás szemléletek bevezetése volt a műszaki, ipari szakma válasza.

A (mega)trendek kapcsán többek között a globalizáció, individualizáció, új anyagok felhasználása, 3D nyomtatás, Mesterséges Intelligencia (MI) merül fel. Mindben megtalálható egyfajta integrációs törekvés, ami azt jelenti, hogy egyre jobban előtérbe kerül az együttműködés, és egyre inkább „összefolynak” a területek.

Az erős digitalizáció ellenére azonban nem szerencsés az Ipar 4.0 értelmezését kizárólag az iparra és a technológiákra szűkíteni. Az Ipar 4.0-át érdemes ökoszisztéma szemlélettel megközelíteni: a gazdasági trendeknek, az oktatás és intézményrendszernek és a társadalomnak, mind szerepe van abban, hogy az új gyárak, az ipar egésze hogyan fog a jövőben működni.

Az Ipar 4.0 helyzete hazánkban

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) megalakulásakor az első feladatai között szerepelt Magyarország Ipar 4.0 fejlettségének feltérképezése. A felmérés vállalati és nemzetgazdasági szinten is vizsgálódott, a kitöltők között mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és szakmai szervezetek jelen voltak.

Ipar 4.0 - Innováció
Innováció

A technológiai jövőkép kapcsán kérdésként merült fel, hogy mennyire jellemző a fizikai termelési környezet leképzése, a folyamatok digitalizációja, a big data alkalmazása. Ezek közös jellemzője, hogy a jelen és jövő állapot között jelentős elmozdulás figyelhető meg, azaz a vállalatokban nagy igény él fejlesztések iránt.

Fontos ismérv az adatfelhasználás is – a magyar vállalatok nagy része gyűjti a termelési és termékhasználati adatokat, de ezek kiértékelése sok esetben nem történik meg, következésképpen a termeléssel, gyártással kapcsolatos döntések nem mindig a gyűjtött és elemzett adatok alapján történnek, és a vállalatok nem tudják felhasználni a termék fejlesztése során az annak használata közben keletkezett adatokat.

A Kutatás+Fejlesztés+Innováció területét illetően kiderült az is, hogy a válaszadók mintegy 50 százalékának nem volt innovációja az elmúlt 5 évben. Nem túl biztató a kép, és még rosszabb, hogy nincs is erre folyamatuk, a szervezetbe nem épült be, hogy folyamatosan innoválni kell.

Platform
Ipar4.0

A legnagyobb akadályt ugyanakkor a stratégia hiánya és a humánerőforrás problémája jelenti az Ipar 4.0 területen. A válaszadók több mint 72 százaléka véli úgy, hogy ugyan szűnnek majd meg munkahelyek a digitalizáció következtében, de ezek helyébe mindig újak lépnek majd. A versenyképességre és a stratégiára vonatkozóan a felmérésből megállapítható, hogy a vállalatok közel 80%-nak nincs Ipar 4.0-s stratégiája.

Stratégia és társak nélkül nem megy. Együttműködők?

Összeségében azt mondhatjuk, hogy egyfajta dualitás rajzolódik ki hazánk vállalatait illetően. Vannak élenjáró, és követő vállalatok. Előbbiek azok, akik fejlődnek, javítják hatékonyságuk és a versenypiaci pozíciójukat. Közös jellemzőjük, hogy innoválnak, együttműködnek, így egyetemeket, kutatóintézeteket vonnak be fejlesztéseikben. Ismerik saját mikro és makro környezetüket, tisztában vannak gyenge és erős pontjaikkal, de legfőképpen van ipari digitalizációs startégiájuk a jövőre nézve.

Stratégia készítésben sokunk részt vett már. Látszólag egyszerű lépéssorozat: Elemezni kell a jelenlegi helyzet, meg kell határozni a jövőt és a kettő közötti különbségre akcióterveket kell kidolgozni. Természetesen a lényeg a részletekben rejlik, és ha elfogadjuk, hogy az Ipar 4.0-t ökoszisztéma szinten kell megközelítenünk, akkor ez igaz a vonatkozó vállalati stratégiára is. Az Ipar 4.0 készültségi szintet együttesen befolyásolja a vállalati célok és jövőképek rendszere, a termék és a gyártási folyamat, a rendelkezésre álló humán erőforrás és az értékláncban betöltött szerep. Ennek felmérésében, az ebből kialakított stratégia megalkotásában, az indításra váró projektek tartalmának és sorrendjének meghatározásában vagy a szükséges vállalati képzések kialakításban az EPIC InnoLabs a sikeres osztrák és német módszertanok magyarországi adaptációjával tud segíteni.

A sikeres ipari digitalizáció kapcsán, tapasztalatunk szerint, ha minőségi és tartalommal megtöltött személyre szabott Ipar 4.0 stratégiát akarunk cégünk számára, akkor 2-6 hónap közös munka, vezethet el egy hiteles helyzetértékeléshez és testreszabott akcióterv megfogalmazásához, melynek folyamatát és ráfordításait továbbá eredményeit és hozadékait következő cikkünkben mutatjuk be.