Digitalizáció vs. kreativitás

Előadásunk a győri Kautz Konferencián

Kreatív ipar és digitális gazdaság. Mi a kapcsolat? Ezt a témát járta körbe a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának nemzetközi tudományos konferenciája.

Cégünket Nick Gábor képviselte, aki bécsi Fraunhofertől érkezett Gallina Violával arról tartott előadást, hogy a kutatóintézetek miként szolgálják az ipar fejlődését, a digitalizációt.

Nick Gábor rávilágított arra, hogy a társadalom jövőformáló szerepe domináns lesz, befolyásolni fogja az ipar digitális átalakulását, ezért Japánban már nem is ipar 4.0-ról, hanem Society 5.0-ról beszélnek. Az élővilágban fellelhető minták (raj intelligencia) gyártásban történő megjelenése várható. Gondoljunk csak a méhek, hangyák összehangolt szerveződésére. A gyógyászati-, additív-, nano-, bio-, robot-technológiák összefonódása fokozódik. Eközben az uniós digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatóban (DESI) hazánk a 23. helyen áll a 28 tagállam közül a tavalyi évhez hasonlóan.

Az előadó összefoglalásként hangsúlyozta, hogy ipar digitalizációs átalakulásának legnagyobb kihívása az emberhez köthető, ezért a kutatói, egyetemi szféra óriási jelentőséggel bír. A hazai ökoszisztéma szereplőinek ipar 4.0 érettsége jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában. A vállalat-egyetem-kormányzat-egyén, mint lokális tér szereplőinek felkészítése, rendelkezésre állása és innovációs együttműködése a versenyképesség, a kreatív ipar, digitális gazdaság kulcstényezője.

A világ felgyorsulására kézzel fogható példát hozott Nick Gábor. Míg a hetvenes években a fociban a két passz közötti átlagos idő 5,8 másodperc volt, ez 2010-re 3,7 másodpercre csökkent. Ugyanígy az autóiparban néhány évtizeddel ezelőtt márkánként még alig néhány típus közül választhatott a vásárló, ma már viszont teljesen egyénre szabott a kiszolgálás, talán nem is fut le két azonos jármű a gyártósorról. Ahhoz, hogy a további gyorsulást ki tudjuk szolgálni, paradigmaváltásra van szükség. A piaci és technológiai trendek közül kiemelte az integráció, az együttműködés fontosságát. Már nem az a kérdés, hogy vannak-e kapcsolódási pontok a vállalati, egyetemi és (ön)kormányzati szféra között, sokkal inkább az, hogy mennyire tudnak együttműködni a regionális ökoszisztéma részeiként.